Hungarian-Highlander
 
BEFEJEZTEM
Sajnálatos módon befejeztelegutóbbi kirándulásunk Carnasserie- kastélynálm blogos pályafutásomat!! Ez a lustaságnak, de leginkább a romló körülményeknek köszönhető. Egyszerűen nem volt kedvem a portsonachan-i kollegák lustaságát és kibabrálását tovább leírni.  2007 december 20-a környékéig pár nap kivételével megírtam és 2008 január-februárból is van pár hét. Ezeket viszont a net hiánya miatt nem tudtam az internetre felrakni. Ezt megpróbálom pótolni, de jelenleg nem írok semmit. Talán meggondolom magam később, ez majd kiderül. Addig is olvassátok Orsi blogját!! Ő nem fejezte be és az ő életében én is benne vagyok:)! www.scotland.freeblog.hu

 
Reklamálós vendégek:(

Ma este az egyik 4 fős társaság elég rendesen felpaprikázta a hangulatot a konyhán és a felszolgálóknál is! Őket már reggel megismerte mindenki, amikor eléggé bunkón viselkedtek.Arról, hogy mi is történt este, elsőkézből Orsi tud nyilatkozni:

Sietek be, a konyhára, hogy mihamarabb kivigyem seggfejék ételét. Sajnos még mindig csak két tányért tudok vinni (főleg, hogy negyed kiló kaja van mindegyiken, plusz forró a tányér is). Letettem a hölgyek elé az ételt. Sietek vissza a pasik kajájáért. Leteszem eléjük is, jó étvágyat kívánok és megyek a másik asztalhoz, mert már régóta várnak a desszert-rendeléssel. Fölveszem. Taplóék legtaplóbbja, a 150 kilós (majd’ 2 méteres) fiatalabbik pasas odahív és közli, hogy a Wallace chicken krumplipüréje hideg. OK. „Azonnal kicserélem.” - szólok neki és besietek a konyhára. Tomi átrakja egy másik tányérra, bemikrózza, plusz még tesz rá egy kis forró szószt! Megyek ki mosolyogva az étellel, erre félúton, a kisétteremben összetalálkozom a manusszal: „Minden hideg: a zöldség, a chips a scampihoz. Ez egyszerűen érthetetlen!” Megyek tovább, ő jön mögöttem, leteszem a felmelegített ételt. Visszaül a dagadék, akkor meg a két asszony kezdi rá, hogy minden hideg. A fiatalasszony a kezembe nyom egy darab chipset, hogy nézzem meg, tök hideg. (Tényleg langyos volt.) A dagadt meg már kiabált: „It’s unacceptable! It’s unacceptable!” Azzal a monstrum felállt, otthagyta a tűzforró csirkéjét és bement a bárba, ahol leült az egyik asztalhoz, be, a sarokba, ott dúlt-fúlt. ’Micsoda szégyen! Mit gondolhatnak a vendégek a többi asztalnál?’ – morfondíroztam, aztán bementem a recepcióra és szóltam Octobernek a történtekről. Ő kijött csitítani a vendéget. A többi vendégre néztem, akiknek a szeméből simán lehetett olvasni: ’Mi nem értünk egyet ezzel a viselkedéssel!’October azzal nyugtatta meg őket, hogy az ételért nem kell fizetniük! Lehet, hogy pont ezért ették meg a többiek a scampit (a chipset nem). Tomiéknak egy másik báránysültet kellett készíteni, ez az az idősebbik asszonyé volt. Az első a kukában landolt! Mikor az kész lett, már mindannyian a bárban ültek. Tűzforró volt minden. És a csont kivételével mindent megettek! (Mert gondolom a fiatalabbik manusz segített elpusztítani azt a hatalmas adagot.)

Kristiannal nagyon mérgesek voltunk, mert mindketten utálunk feleslegesen dolgozni olyan hülyék miatt, akik direkt arra játszanak, hogy felidegesítsék a személyzetet és ingyen kajáljanak!!



 
Csütörtökön megyek továbbképzésre!

October reggel bejött a konyhába és közölte, hogy csütörtökön (22-e) továbbképzésre megyünk mindketten Obanba!! Nem nagy szám, a HACCP-rendszerről lesz oktatás (konyhai higiénia, ételek tárolása, főzési hőmérsékletek stb.). Octobernek semmi kedve, mondjuk őt igazából semmi sem érdekli, csak elvan itt a hotelban.

Este Jendrekék elbúcsúznak tőlünk, mert 2 hétre szabadságra mennek. Pzemek is utazik, ő most először megy haza, amióta idejött (múlt év szeptembere)!! Annyira viszont nincs jó kedve, mert ugye nemrég szakított vele a barátnője telefonon. Műszak után felkísér a Caravanba, mert feltétlenül el szeretne köszönni Orsitól is. Miközben jótanácsokkal látjuk el, lecsúszik pár feles pálinka is. J Aztán mikor elmegy, mi kezdünk pakolni, mivel ma is az egyik hotelszobában fogunk aludni. Most a McSween következik. Az ablakából egyenes kilátás nyílik az utcára és a személyzeti szállásra.

 
Magyar vendég

Reggel kiderült, hogy van magyar vendég a hotelban, pontosabban az egyik apartmanban!!! Erre Réka jött rá, miközben vette fel az egyik rendelést!! Réka ennek nagyon örült, már most honvágya van egy kicsit, és jó érzés volt „idegenekkel” magyarul beszélnie.

Ma a Csabi mosogat így a szokásosnál is könnyebb a meló. Igaz, itt vannak az amerikai katonák, de ennek csak örülünk, mivel mindig jó sok jattot hagynak az asztalon!



 
Portsonachan díjátadó! Jutalom osztás!

Magda előtt ami jár neki:), Jendrek előtt szinténDélutános vagyok, Orsi viszont reggel és este is felszolgál. Mikor délben lemegyek kajálni, akkor meséli is milyen pörgés volt a reggelinél. Igazából kevés vendég volt, de beállított 12 amerikai katona és befizették magukat reggelire!! Erre senki sem számított, ezért lett hirtelen kis hajtás. Eredetileg csak este érkeztek volna meg, de valamiért korábban jöttek.

Délután ismét semmi melóm sincs. A múltkor viszont megígértem Euannak, hogy sütök skót shorfinom a "süti":)tbread-et (vajas teasütit), mert időm is van rá és legalább ezzel is spórolunk a hotelnak. Miközben vágtam a téglalapalakú sütiket, eszembe jutott pár egyedi formájú is. J Nemrég volt a „Portsonachan díjátadó” és kitaláltam, hogy a két legtöbb díjat elnyertnek egyedi sütit sütök ajándékba!! A szerencsések Magda és Jendrek volt!! A vacsora után nyújtottam át a meglepetést: Magda-nak egy pénisz-, Jendreknek egy női nemi szerv formájú sütit!! Stílusosan tejszínnel díszítettem őket. J Mindketten örültek neki, Magda még sikoltozott is egy kicsit. Aztán persze elfogyasztották az egészet.



 
Döglés

Ma szabadnaposak vagyunk és mivel eléggé hideg van odakint, ki sem mozdulunk. Jó sokáig alszunk, a Caravanban reggelizünk és ebédre is csak 30 percre ugrunk le. Többnyire filmet nézünk és naplót írunk. Vacsoránál kicsit több időt töltünk lent, Rékával és Csabival beszélgetünk és netezünk is egy kicsit.



 
Portsonachan díjátadó!

Reggel, mikor kinézünk, kicsit megijedünk! Tiszta deres mindenhol! Fagypont alatt lehetett éjjel!! A Caravanban szerencsére jó meleg van, nem fázunk. Szépen megreggelizünk fent, és utána, miközben Orsi takarít, én a számítógépen rendezgetem a dolgokat.

Elvileg 1-től dolgoznék, de csak 3 fele kezdek neki a melónak. Ma egy száll vendég sem lesz este a hotelban! Ezért egyből elkezdik szervezni az esti személyzeti bulit a hotelban! Én, mivel nincs munka, csinálok kókusztekercset és kókuszgolyót! A húgomtól kértem el neten keresztül a pontos receptet, mert csak az elkészítés folyamatára emlékeztem, az arányokra nem.

Vacsora után mindenki rohant átöltözni és olyan 6 órára beszéltük meg a „buli” kezdetét. Mi is felsiettünk és készülődtünk. Mikor leértünk, Kristian és October már ott is volt. Nem sokkal később megérkezett Réka, Csabi, Pzemek és Sebastianék is. Kashka kicsit később jött, Billy pedig a recepción dolgozott.

Mindenki hozott magával egy kis innivalót, October pedig a bárból hordta nekünk az italokat (persze ingyen J). Hogy ne csak ivászattal teljen az idő, kitaláltam, hogy Trivial Pursuit-ozzunk egy kicsit!! Ez olyan kérdezz-felelek-szerű játék, persze angolul. Egyvalaki kérdezett, a többiek pedig megpróbálták kitalálni. Alig játszottunk egy órát, amikor megjelent Billy az agyament ötletével!! Portshonachan Awards volt a neve. Mindenkinek ki kellett tölteni egy tesztet. Minden kérdésnél a személyzet egy tagját kellett válasznak írni!! Olyanok voltak, hogy : ki a legokosabb, ki a legszorgalmasabb, ki a leglustább, ki a legtiszteletreméltóbb. Ezek voltak a könnyedebbek. Aztán volt például: Ki a legbüdösebb, ki a legillatosabb, kivel töltenél egy éjszakát, kire gondolsz szexuálisan munka közben, kit utálsz a legjobban és még sok más baromság isJ. A kiértékelésnél legtöbbször Magda és Jendrek nyert (a könnyedebb kérdésekknél), a durvább kérdéseknél eléggé megosztott volt a dolog: pl. Darwyn lett a legillatosabb és a második legbüdösebbJ, litván Thomas pedig a legkevésbé-szeretnék-az ágyban díjat nyerte el (nemtől függetlenül). Én holtversenyben első lettem Jendrekkel a legszexisebb segg kategóriában. J Ezután folytattuk a „kérdezz-felelek”-et. Nagyon érdekes volt angolul hallgatni a kérdést és angolul is válaszolni! Így igazán hasznosan töltöttük az időt, viccesen és ugyanakkor gyarapodott a tudásunk is(különösen az angol nyelvtudásunk). Egyedül Réka nem érezte valami jól magát, mert szinte egyik kérdést sem értette. Mi meg örültünk, hogy egyáltalán értettük a kérdést, nemhogy még fordítsunk is. A lengyelek persze minden kérdést lefordítottak a maguk nyelvére is, hangosan. Olyan 10 óra felé Rékáék haza is mentek, utánuk pedig szép sorban mindenki nyugovóra tért.



 
Takarítás a többi szakács után!

Reggeles vagyok, de csak 8 vendég várható, ezért csak 8-ra megyek le. Négy szabadnap után, benézek a hűtőkbe és a szárazáruraktárba. Hááát... Nem csalódtam a srácokban,szinte semmit sem csináltak. Még arra sem voltak képesek, hogy a romlott kajákat kidobálják, vagy a zöldségeket berakják a hűtőbe, hogy ne rohadjon szét!! Próbáltam a salátákból és egyéb zöldségekből menteni a menthetőt és a hűtőkben egy kicsit rendet rakni. Ma sincs mosogatós, Csabi megint festeget majd. A romlott kaják kiöntése után, egy jó nagy halom koszos müanyagdoboz maradt, legalább nem fogok unatkozni, tudok egy kicsit mosogatni. Előtte azonban felvágtam a hűtőben lévő egész bélszínt és a fél hátszínt, amit a drága kollegák nem voltak hajlandók lefagyasztani 3 nap alatt!

Miután jól kimérgelődtem magamat, nekiálltam a személyzeti kajának. Nem sok választásom volt, mert Anka tegnap ért vissza a szabadságból (ő veszi a személyzeti kajának valót) és már több, mint egy hete nem volt senki alapanyagért. Azért megpróbálok valami ehetőt összedobni, mert a személyzet majdnem éhen halt az alatt a 4 nap alatt, amíg nem én főztem. J

Ebédre nem jött le Kristian, pedig el akartam neki mondani az „észrevételeimet”. Mindegy, majd vacsora után elmondom neki.

Vacsorára megint valami Kristian-féle szósz specialitás volt, de most kicsit talán jobb az átlagosnál. Mire mindenki megkajált, addigra Kristian és Pzemek már el is tűntek. Elsőnek azt hittem, csak felrohant valamiért Kristian (mert elvileg ő is dolgozik este), de még jó két óra múlva sem jelent meg!

October ma jött vissza a szüleitől, és ő is kérdezte, hogy egyedül vagyok-e ma? „Nem, csak Kristian eltűnt!” - válaszoltam. Amikor 8 órakor megjelent a két vendég, akkor kérdeztem Euant, tudja-e hol van Kristian? „Persze, felment a szállásra és szólt, hogy csörögjek neki, ha megjöttek a vendégek.” „Nekem erről nem szólt semmit!” – válaszoltam neki! „Rögtön csörgök rá.” - mondta Euan. Már az előételeket adtam ki, amikor megjelent Kristian. Gyorsan kinyomtuk a kaját, aztán rákérdeztem mindenre. A legtöbbre az volt a válasza, hogy: „ Bocs, elfelejtettem”.

Szépen letakarított mindent, aztán el is ment, de most legalább már szólt! Én még megvártam a desszert rendelést, aztán mosogattam egy kicsit és már végeztünk is mára.

 
Műszakiztatás Kilmartin-ban

A szerelőműhelybenMa megyünk az Mot-ra. Ez az itteni műszaki vizsga a kocsira. Már múlt héten lejárt, most már muszáj elvinni. Kilmartinba megyünk, időpontra, pontban délre. Jól megreggelizünk a Caravanban, mert nem várjuk meg az ebédet, akármilyen korán is lesz kész (amúgyis Pzemek vanJ). Csabiék is jönnek, mert ők is szabadnaposak és legalább világot látnak. Az idő elég szomorkás, esik az eső és fúj a szél.

Reménykedünk benne, hogy mire odaérünk jobb lesz az idő. Kilmasírkert a templom mellettrtinhoz a másik irányban kell közelíteni, mint amikor Obanba,vagy Glasgowba megyünk. Egyszer már mentünk erre is Obanba, de az sokkal hosszabb és kacskaringósabb, mint a szokásos útvonalunk. Nem sietek, mert max. 1 óra alatt oda lehet érni. Sajnos kicsit elszámoltam magam, mert már elmúlt dél, amikor kikanyarodtunk Ford után a főútra, ahonnan még 5 perc az út.

A garázsnál persze nem pánikoltak a kis késésünk miatt. Odadtam a kulcsot, közben elmondták, hogy körülbelül mikor is lesz kész a vizsga. Nem is kell sokat várni, ha minden igaz 1 óra és me200 éves sírkövek közötthetünk is haza!! Ez az idő pont elég lesz arra, hogy körbenézzünk egy kicsit a faluban! Tudomásunk szerint van itt egy elég érdekes múzeum,de az idő rövidsége és az eső miatt ezt majd legközelebb látogatjuk meg. Ezen kívül a településen található még egy templom, hozzá tartozó temetővel, egy hotel bárral (ami zárva van éppen), egy kisbolt és nem több mint 20 ház!! A falucskát viszont gyönyörű táj veszi körbe: egyik oldalán lankás domb és hegyvonulat, a másik felén pedig nagy mező. Ezeket egy erdősáv köti össze és a főút szeli ketté.

Az eső esik, néha szakad, másszor pedig csak szemerkél! Elsőként a temetőkertet és a templomot szemléltük meg. Közvetlenül a templom mellett nagyon régi sírhelyek vannak, kb. 18-19. századiak! Találunk turistajelzéseket és azokat követve még régebbi sírköveket találtunk egy elkerített fedett részen. Ezután bementünk a kisboltba, ahol két kutya fogadott minket! Az eladó „sorry”-zott egy sort, majd az ebeket hátravezényelte valahová! J Csak pár apróságot vettünk, még helyi képeslapot sem találtunk. L

Közben letelt az egy óra, ígyhát visszaballagtunk a műhelyhez. A szerelő kezembe nyomott egy papírt, ami hasonló a régi műszaki papírhoz, azzal a különbséggel, hogy ez piros volt (a régi zöld). Ebből sajnos rájöttem, hogy a kocsi nem ment át a vizsgán. L 3 hiba miatt bukott meg. A csóka ezeket szépen elmagyarázta. 1: a bal első lámpa nem világít (ez kicsi láma és anyukájaa legkisebb gond); 2: ki kell cserélni a gömbcsuklót; 3: a gázkibocsátásnál valamelyik érték túl magas, amit valami lambda szenzor kicserélésével lehetne orvosolni. „A legutolsó probléma kerül a legtöbbe és akkor sem biztos, hogy jó lesz.”-magyarázza a szakember. „Nem baj, szerezzék be a szükséges alkatrészeket, mert én mindenféleképpen meg szeretném javítattni az autót!” - válaszoltam neki. Megadtam a hotel telefonszámát és megígérték, hogy hívnak, ha megvannak az alkatrészek. Sajnos a vizsgadíjat (£50) ígyis be kellett fizetnünk.

Kicsit letört a dolog, viszont sokkal kevesebb hiba lett, mint amit vártam (bevallom, tudtam, hogy úgysem fog átmenni). Hazafelé megálltunk Ford előtt, ahol megint megnéztük a láma farmot. Most is fényképeztünk egy párat.

A hotelnál Euan kérdezte is, mi volt a vizsgán? Elmondtam neki mindent és erre rögtön megnyugtatott, hogy az tök jó, mert amikor ő vitte a kocsiját (Volkswagen Golf kb. ’95-ös) akkor neki 15 hibája volt és több mint £300-ba került az egész szerelés!!! Nekem kb. £150-ba fog kerülni, ha minden jól megy. És Billy is azt mondta, hogy tök jól megúsztam a dolgot (remélem is J), nem úgy, mint ő!!



 
Orsi szülinapja!

Ma szabadnaposak vagyunk, mivel Orsi szülinapja van!!! Ezen az egy napon sosem dolgozik az évben! Ezt a sorozatot most sem akarta megszakítani.

Reggelre nagyon hideg lett a levegő odakint, tiszta dér volt minden! Bent sem volt hű de meleg, ezért beizzítottuk a gázkályhánkat. Orsi - szülinapra való tekintettel - tojásrántottát csinált reggelire. J Jó régóta nem főzött, de ahhoz képest nem is lett rossz.Nagyon izgalmas!!

Kajálás után, nagytakarítást tartottunk a papírjaink között. Különválogattuk a bankos, autós, otthoni és a munkahelyi dolgokat. Amire pedig már nem volt szükségünk, kidobtuk. Ebédre semmi kedvünk nem volt lemenni. Hideg is van, meg biztos megint valami szörnyűséget kreáltak, amit Orsi meg sem tud enni.

11 óra után nemsokkal viszont megjelent Csabi és Réka!! Mivel Kristian megint 11-re kész lett az ebéddel, gondolták, felhozzák nekünk és együtt megebédelünk a Caravanban.

Délután 3 felé lementünk netezni egy kicsit, és csak vacsora után mentünk fel ismét. Este viszont szülinapozást tartunk!! Rékának is most adjuk oda maCsak kényelmesenjd az ajándékát, amit a múltkor nem sikerült megvenni. L Ja és a névnapja is nemrég volt, ugyhogy azt is ünnepeljük! Hoztak Csabiék egy üveg Bacardit meg kólát, én pedig felhoztam a lounge-ból a marokkó készletet! Réka ajándékának átadása előtt azt találtam ki, hogy ne csak Rékát és Orsit köszöntsük fel, hanem akkor már mindenkit, szép sorba ahogy az évben következnek a dátumok!! Réka ennek nem örült, mivel így elég későn kapja csak meg az ajándékát. Persze az én névnapommal kezdtük a sort(március 7.), így rám koccintottunk előszörJ. Aztán Csabi névnapja, majd szülinapja következett. Közben pedig nekiálltunk marokkózni is, nehogymár 2 perc alatt lezavarjuk a koccintásokat, J még megárt a pia!! Egész jól ment nekem a játék, pedig már jó régen nem játszottam ilyet. Réka már tűkön ült, ezért folytattuk a köszöntést. Nagy sokára eljutottunk a szülinapjához és végre megkaphatta az ajándékát. Utána pedig elérkeztünk a mai naphoz és Orsit is felköszöntöttük!! Ezután leültünk az asztalhoz és Uno kártyáztunk majdnem éjjel 3-ig!!



Régebbiek | Végére »